Győri orvoskereső

Kutya


A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó ragadozó állat, a farkas (Canis lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.


Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül a valódi kutyaformák (Canini) nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya (Atelocynus microtis), az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus), a nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) és az őserdei kutya (Speothos venaticus). A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben "kutya" alatt a házikutya értendő.


A kutyák munkatársként/munkaeszközként, terápiás állatként , házi kedvencként, táplálékforrásként (elsősorban Kelet-Ázsiában, vagy éhínség idején) egyaránt szolgálják az embereket.


Fajtáit feladatuk, hasznosításuk szerint csoportosítják. Három fő csoportjuk:


- Vadászkutyák - fő típusaik: agarak, kopók, retrieverek, spánielek, tacskók, terrierek, vérebek és vizslák


- Munka- és őrkutyák - fő típusaik: terelő- és kísérőkutyák, őrzőkutyák, mentőkutyák, harci kutyák, masztiffok (más néven szelindekek), buldogok, buldogterrierek, dogfélék stb., spiccek és szánhúzó kutyák


- Ölebek, úgymond kis termetű kutyák


Magyarországon az önkormányzatok a kutyák után adót szednek, illetve a kutyatartók adatait háromévente összeírják. Ez várhatóan rengeteg kóbor kutyát fog eredményezni, illetve sok kutyát fognak elpusztítani. A beszedett adó várhatóan kisebb lesz, mint a forgalomcsökkenés az állatorvosi rendelőkben, illetve egyéb a kutyatartást segítő szolgáltatóknál, így várhatóan a költségvetés bevétele csökken


A kutya szaporodása


A nőstény kutyát szukának, a hímet kannak nevezzük.


A kanok bármikor készen állanak a párzásra, míg a nőstények csak a párzási időszakban. Ha a szuka kész a párzásra, akkor "tüzel"


A szuka tüzelése


A szukát az első tüzelés időpontjától tekintik ivarérettnek. Az első tüzelés időpontja összefügg a teljes testméret elérésének időpontjával. A kistestű kutyáknál ez az időpont 6-8 hónapos kor környékén, míg nagy testű kutyáknál egy éves kor utánra tolódik.


A tüzelés általában március vagy november környékén következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart. A fedezésre a tüzelés 12. és 14. nap közötti időszaka a legalkalmasabb.


Ebben az időszakban a szukát nem célszerű közösségbe (kutyafuttatóba, kutyaiskolába) vinni, mert a kan kutyákat mágnesként vonzza magához, ami felforduláshoz, az állatok küzdelméből kifolyólag az emberre is veszélyes helyzetekhez, kutyák elvesztéséhez, illetve nem kívánt szaporulathoz vezethet.


A tüzelés jelei


A szuka pérája (nemi szerve) megduzzad, az állat nyugtalanul viselkedik, felkelti a kanok érdeklődését, vércseppeket hagy maga után.


A szuka vemhessége


A fedezést követően - amennyiben a megtermékenyítés sikeres volt - a szuka 58-62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve egyéb tényezőktől.


A kölykök várható számát legegyszerűbben ultrahang vizsgálattal lehet megállapítani a vemhesség 24. napját követően.


A vemhesség második felében a szuka fokozott odafigyelést, illetve mivel a megnagyobbodott méh kisebb helyet hagy az emésztési rendszernek, illetve a magzatok is egyre jelentősebb mértékben vonnak el tápanyagokat a szukától, gyakrabban kell etetni.


Ha a vemhesség rendben lezajlik a 60. nap környékén megindul az ellés. A szuka hozzávetőleg óránként hozza világra kölykeit, majd megszoptatja őket.


A nem kívánt szaporulat megelőzése


A nem kívánt vemhesség a legegyszerűbben ivartalanítással előzhető meg, ami egyben bizonyos betegségekkel szembeni védelmet jelent. A fiatal korban (ivarérés előtt) végzett ivartalanításnak a hobby célból tartott kutyákra ismert negatív mellékhatása nincsen, azonban a gazdát megkíméli a kölykök felnevelése, és gazdák keresésének feladatáról, a kanokban csökkenti a domináns viselkedést, illetve a versengést. A felnőtt korban ivartalanított állatok esetében a műtét után célszerű a táplálék mennyiségét csökkenteni


A kutya betegségei


A többi háziállathoz hasonlóan a kutyát is több fertőző, és genetikai betegség fenyegeti, ezek nagy része szűréssel, oltással, megfelelő tartással megelőzhető


A kutya egészségének megromlását általában a viselkedésén lehet leghamarabb észrevenni. Levertnek és zárkózottnak látszik, kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is, olykor javul, máskor romlik.


Fertőző betegségek


A kutya - különösen kölyökkorban - ki van téve a fertőző betegségeknek, ezért kell elkezdeni a kutya oltási programját már 8 hetes korban. A veszettség valamint egyéb kutyabetegségek elleni kombinált oltások rendszeres beadása erősen javasolt.


- A veszettség halálos, emberre is átterjedő idegrendszeri betegség. A veszettség elleni oltás Magyarországon kötelező, emiatt a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő.


- Babesiosis: Kullancsok által terjesztett fertőző betegség 3-7 napos lappangási idővel, utána gyors kondíció, és súlyvesztéssel. A kezelést a betegség felismerése után azonnal meg kell kezdeni.


- Megelőzése kullancs ellenes készítményekkel történik. Újabban elérhető célzott védőoltás is.


- Lyme-kór: Szintén kullancsok terjesztik. Mivel tünetei nem specifikusak, vérvizsgálattal diagnosztizálható, nehezen, sokszor szövődményekkel gyógyítható. megelőzése kullancs ellenes készítményekkel történik.


- A parvo a macskák hasonló megbetegedést okozó vírusának mutálódásával került be a kutyák közé és a védőoltás elterjedésééig rengeteg áldozatot szedett.


- A szopornyica régen ismert kutyabetegség, elsősorban a néhány hónapos kutyákra veszélyes Megelőzése védőoltással lehetséges.


- Coronavírusos bélgyulladás Elsősorban a fiatal kutyák betegsége , de ritkán a felnőtt kutyákat is megfertőzheti. A tünetek étvágytalanság, hasmenés, hányás. A hasmenés miatti kiszáradás veszélyezteti a kutya életét. Megelőzése védőoltással lehetséges.


- Kenelköhögés a csoportosan tartott kutyák fertőző betegsége, általában jól gyógyítható, azonban társaságba járó kutyáknál (például: kutyaiskola, csoportos sétáltatás) célszerű oltással, vagy orrspray-vel az állatot immunizálni.


Féregfertőzések


A toxokariázis a Toxocara canis nevű hengeresféreg által okozott betegség. Az élősködő a kutyák között világszerte elterjedt; s ebben közre játszik az is, hogy a vemhes szuka a méhlepényen keresztül a magzatoknak is átadja a fertőzést, valamint a féreg a szoptatás során is átjuthat a kölykökbe. A parazita az állat bélcsatornájában él, s a peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba. A peték ezt követően tovább fejlődnek a talajban, és egy hónapon belül fertőzőképessé válnak.


A kutyagalandféreg (Echinococcus granulosus) is a kutyák belében szaporodik, s a peték a bélsárral ürülnek. A természetben a juhok és más állatok fertőződnek meg a petékkel szennyezett füvet lelegelve, s a lárva különböző szervekben telepszik meg, várva, hogy egy kutyaféle megegye a gazdaállatot, s így átjuthasson annak bélcsatornájába.


A Dipylidium caninum petéi a kutyaürülékben találhatóak, ahol ezeket a bolhalárvák elfogyasztják, s bennük kifejlődik a féreglárva. Tisztálkodásuk során a kutyák (és a macskák) lenyelik a fertőzött rovarokat, s így a féreglárvák a bélcsatornába jutnak, ahol ivaréretté válnak.


Veszélyes ételek


A kutyák egészségét számos dolog lenyelése veszélyeztetheti, van ami sérüléseket, van ami mérgezést okozhat.


A csirkeláb-csirkeszárny csöves csontja szilánkosan törik, megsebezheti a kutya száját és a bélbe kerülve is sérüléseket okozhat. A lenyelt kukoricacső-darabok is belső sérüléseket okozhatnak.


Az ismertebb veszélyes ételek, a csokoládé, a koffeintartalmú italok, az alkohol, a hagyma, a gomba és az élesztő veszélyein túl mind újabb az embereknél szokásos ételről-italról derül ki, hogy a kutyát már viszonylag kis mennyiségben is megbetegíti. Ilyen például a szőlő és a mazsola által okozott mérgezés is, aminél egyelőre nem ismeretes, hogy melyik összetevő vezet a mérgezéshez.


A krumpli ballasztanyagként szolgál, nem tudják megemészteni a benne található keményítőt, ezért kerülni kell a kutyák burgonyával, valamint káposztával és hüvelyesekkel történő etetését.


Kutyák által okozott emberi betegségek, bántalmak


- A Toxocara canis, a kutyagalandféreg és a Dipylidium caninum az emberre is átterjedhet.


o Ha a fertőzőképes Toxocara canis petéket tartalmazó földet az ember (általában gyermek) lenyeli, annak belében kialakul a lárva, ami a bélfalon keresztüljutva vándorolni kezd a szervezetben, majd végül elpusztul. A fertőzés leggyakrabban tünetmentes, s a fejlett országokban a népesség 2-10%-a átesik rajta. Ritkábban a vándorló féreg lázat és májmegnagyobbodást, súlyosabb esetben akár látásromlást vagy halálos betegségeket (szívizomgyulladást, agyvelőgyulladást és tüdőgyulladást) is okozhat.


o Ha a kutyagalandféreg-peték kutyaszőrrel vagy szennyezett élelemmel az emberbe kerülnek, a kialakult lárvák átfúrják magukat a vékonybél falán, és a véráram útján a májba, a tüdőbe, az izmokba vagy más szervekbe jutnak, ahol tokkal körülvett cisztát képeznek maguk körül - benne több ezer lárvával. A betegség többnyire tünetmentes, de ha a ciszta mérete túl nagy, nyomásával károsíthatja a szomszédos szerveket; valamint ha megreped, a belőle kiáramló folyadék miatt életveszélyes sokk alakulhat ki. A kutya-galandférgesség is világszerte előfordul, és a higiénés szabályokat elhanyagoló kutyatulajdonosok 10%-át érinti.


o Előfordul, hogy a kutyával játszó kisgyermekek nyelik le véletlenül a Dipylidium caninum lárvát hordozó bolhát, s így az ő belükben fejlődik ki a féreg. A fertőzés legtöbbször tünetmentes, de előfordulhat hasfájás, hasmenés, és végbéltáji viszketés is.


- A kutyák szőrével szemben kialakulhat allergia. A tüneteket rendszerint a szőrszál belégzése váltja ki.


- Bár a problémát nem maga az állat okozza ide sorolható a Kinofóbia a kutyáktól való kóros félelem (fóbia).


- Végül megemlítendők a kutyatámadások, melyek során az áldozat súlyos sérüléseket szerezhet, vagy akár meg is halhat. Az állat főként erős harapásával okozhat kárt az emberben, de egy nagy testű kutya - a súlyából adódóan - fel is lökheti az áldozatát. A kutyák megfelelő szocializációjával az indokolatlan támadások esélye minimálisra csökkenthető.


A kutyatartás egészségügyi előnyei


- Egyre több vizsgálat mutatja ki, hogy a kutya, vagy macskatartók mentális és fizikai állapota jobb, ritkábban látogatják az orvost mint azok, akik nem tartanak állatot.


- Egy vizsgálat szerint az új kutyatulajdonosok kisebb egészségügyi problémái jelentősen enyhültek, és ez az állapot fennmaradt a vizsgálat végéig. Az eredményhez valószínűleg hozzájárult, hogy a kutyatulajdonosok fizikai aktivitása nagyobb volt, mint a kutyával nem rendelkezőké.


- A kutyák megkönnyítik az idegenek közötti kommunikációt


- Egy kutya jelenléte szignifikánsan megkönnyíti az autista gyerekek kommunikációját a környezetükkel.


- A szívbetegségben (Például: szívinfarktus) átesett emberek túlélési esélyei jelentősen jobbak, ha van kutyájuk.


Forrás: Wikipédia